Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Alapszabály

 

 RÁKOSMENTE  ASZTALITENISZ   KLUB SPORTEGYESÜLET  ALAPSZABÁLYA
    MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
 Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdésében, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelményeknek, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvénynek megfelelően létrehozzuk a „Rákosmente Asztalitenisz Klub” sportegyesületet. Az Egyesület első alapszabálya 2007.05.21-én kelt.
Módosítások:2011 március 29 
                        2011.június 15.
 I.
  A SPORTEGYESÜLET ADATAI
1.       Az Egyesület neve: Rákosmente Asztalitenisz Klub
2.       Az Egyesület rövidített neve: RÁK
3.       Az Egyesület székhelye: 1171 Budapest Lantos utca 23.
4.       Az Egyesület működési területe: Budapest XVII. kerület
5.        Az Egyesület jogállása:
 Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az Elnök jogosult.
      6.    Az Egyesület célja:
-          tagjai, valamint elsősorban a kerületi lakosok sporttevékenységének biztosítása, versenyek, tanfolyamok szervezése, továbbá, hogy közös érdekeik védelméről gondoskodjon,
-          tagjai részére a rendszeres testedzés és sportolás lehetőségének biztosítása;
-           a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása;
-           a sportegyesülettel kapcsolatban lévő oktatási, nevelési intézmények tanulói részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, a lakosság szabadidősportjának segítése;
-           sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése.
Az Egyesület sem közvetlen sem közvetett politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. Továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az Egyesület alapvető feladatai:
a) tagjai tekintélyének, szakmai színvonalának folyamatos növelése;
b) tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme;
c) tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása;
d) a szövetségek, valamint más sportegyesületek által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel;
e) tagjai munkájának segítése, egyes feladatainak közös szervezetben történő ellátása;
f) az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása;
g) a Sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkezők sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása, házi és nyílt sportesemények, versenyek, bajnokságok szervezése;
h) együttműködés olyan oktatási és sportszervezetekkel, amelyek célja az egész magyar sport előmozdítása;
i) az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a sportegyesület
hagyományainak ápolása;
j) információszerzés és közlés a tagok részére, a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása;
k) a sportági bajnoki, illetve kuparendszerben kiírt sporteseményeken való részvétel, ezek támogatása;
 
A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése alapján:
„4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével”.
II.
 A TAGSÁGI  VISZONY
                                                                       
 1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik rendes tagként azok a természetes, illetve – tiszteletbeli és pártoló tagként – azok a jogi személyek, akik, vagy amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik.
Az Egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság (természetes személyek),
b) tiszteletbeli tagság (természetes személyek, jogi személyek),
c) pártoló tagság (jogi személyek).
2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti, melyet az Egyesület Elnökségének kell benyújtani. A kérelmet az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály, az Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetve az Egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő oktatási, tudományos vagy sporteredményeket elért személy, aki a sport, illetve az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit  támogatja. A tiszteletbeli tag jogi személy esetén képviselője útján kapja tisztségét, míg a  természetes személy esetén saját maga.
A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetnek.
A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A tiszteletbeli tag jogi személy esetén képviselője útján, a természetes személy saját maga vesz részt a Közgyűlésen.
Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetve amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.
A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható.
5. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
b) a tagdíjbefizetés három hónapos elmulasztása miatt .
c) a tag halálával.
                                                                                   III.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1.      Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,
c) Ellenőrző Bizottság
Az Egyesület tisztségviselői: (díjazás nélkül látják el feladataikat)
a) elnök,
b) alelnökök,
 c) ellenőrző bizottsági tagok,
2. A Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük által vesznek részt.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli.
A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50% +1 fő jelen van.
Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.
A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el abban az esetben, ha minden tag jelen van. A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét közgyűlési határozattal jogi személyé nyilváníthatja.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést, amelyet egyhangúlag fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a levezetőelnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelőcél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követőkét évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőzőkét évben legalább egy évig – vezetőtisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye).
A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.
A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
A Közgyűlés az Interneten, és a helyi újságban, folyóiratban, napilapban nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget,az Ellenőrző Bizottságot, valamint tisztségviselőit: az elnököt és az alelnököt, elnökségi tagokat, ellenőrző bizottsági tagokat;
b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
c) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetve az Egyesület egyéb szabályzatait;
d) az Elnökség előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről;
e) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
f) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
g) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;
h) Az Elnökség éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követőév május 31. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik.
i) éves költségvetés megállapítása;
j) egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása.
Az a) pontjában meghatározott választások előkészítésére a Közgyűlés jelölőbizottságot küld ki, melynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.
3. Az Elnökség
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú Elnökség látja el.
Az Elnökség tagjai : az elnök és a két alelnök. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.
Elnök: Pálfi Károly Márton Lakcím : 1171 Budapest Lantos utca 23.
Elnökhelyettes:Faludi László Lakcím : 1173 Budapest Fodormenta utca 45.
 
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50% + 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, és a következő határozatképes elnökségi ülésen ismét elő kell terjeszteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 50% +1 főjelen van.
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.
 
4. Az Egyesület tisztségviselői
Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, az alelnökök, Ellenőrző Bizottság tagjai,. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
Az elnök megbízatása a megválasztás napjától négy évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre újra megválasztható.
Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
b) konferenciák és más rendezvények szervezése;
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;
d) az Egyesület működésének irányítása;
e) az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;
f) utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen.
Az alelnök feladatai:
a) az elnök konzultánsaiként működik, szakterületi megoszlásban;
b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
c) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
d) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
e) az alelnök előkészíti a vezetőszerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
 
IV.
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai az alábbi esetekben visszahívhatóak: Amennyiben feladatát nem látja el valamint ha ellenük bírósági ítélet született (pl. közügyektől eltiltás, letöltendő büntetés, stb.) Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai:
Név: Drozdik László lakcím: 1174 Budapest Melczer utca 33.
 
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;
b) a közhasznú szervezettel – a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében nincs kizárva.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
2. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
3. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűléséről, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
4. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
5. Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §- a alapján:
a) a felügyelőszerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
b) a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;
c) a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé; - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
d) az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelőszerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelőszerv is jogosult;
e) ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
 
V.
 FEGYELMI BIZOTTSÁG
Az egyesület fegyelmi bizottságot nem kíván létrehozni.
 
VI.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1.       Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
a) tagdíjak,
b) a jogi személy tagok átutalásai,
c) az Egyesület rendezvényeinek bevételei.
Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. Kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.
Utalványozásra jogosultak: Elnök: Pálfi Károly Márton Alelnök: Lajos Tiborné Alelnök: Faludi László
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
 
3. Az Egyesület megszűnésére a Sport tv. 17. §. (4)–(6) bekezdései az irányadók. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik megszűnésének megállapításával, valamint felszámolással.
4. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Sport tv. 17. § b)].
5. A sportszervezet a Ptk-nak az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel minden olyan kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei, szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban, harmadik személynek okoznak.
VII.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
 
 
 
VIII.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az eredeti alapszabályt az Egyesület Alakuló Közgyűlése 2007.05.21-én fogadta el. Ezt a  változtatást a 2011. június 15-én megtartott rendkívüli tisztújító közgyűlés hagyta jóvá.
 
Kelt, Budapest, 2011. június 15.
 
                                                                                                                                                                                                                                                                                                   …………..……................                                                                                       ……………………………….
   Egyesület alelnöke                                                                                           Egyesület alelnöke
 
                                                               …..............................
                                                                  Egyesület elnöke